Egy kis történelem
Amerikába a telepesek vitték magukkal a foltvarrás „tudományát”, ahol aztán óriási kézimunka-mozgalommá nőtte ki magát. Elkezdődött a foltvarrás aranykora. Az üzletek messze voltak a telepesektől, ami szintén arra kényszerítette az asszonyokat, hogy abból dolgozzanak, ami rendelkezésükre áll. Elkezdték cserélgetni egymás között az anyagokat. Majd szépen kialakultak a foltvarrás hagyományai is.
Nézzünk csak meg néhányat!
A 20. életévét betöltő férfi családtagnak „szabadság-takarót” készítettek. A nagykorúságot jelképező emléket az ifjú édesanyja , testvérei és azok barátnői a legszebb ruháikból varrák” (Id: Dolányi Anna: Folton folt textilmunkák 4. o.) Ezen kívül a foltvarró asszonyok varrtak takarót a menyasszonynak, de a városból elköltöző asszonynak is, sőt készítettek un. memorial takarót az elhunyt ruháiból. Tehát, itt már viselt ruhadarabok újrafelhasználásáról van szó.
Ebben a rövid kis történeti ízelítőben láthattuk, hogy a foltvarrás történetében éppen úgy jelentősége van az új, ámde kicsi maradék anyagnak, mint a ruhadarabok újrafelhasználásának.
Ma már a nagyon sok foltvarró csak és kizárólag új, nagyon jó minőségű, kifejezetten foltvarrásra tervezett mintázatú anyagokat használ. Vannak gyártók és designerek, akik foltvarróknak terveznek és készítenek szebbnél szebb mintás anyagokat. Emellett a foltvarrók egy másik tábora, továbbra is él a lehetőséggel, vagy mondhatjuk úgy is, folytatja azt a hagyományt, hogy a már nem használt, kicsit hibás ruhadarabokat, (esetleg lakástextileket) szétbontja és a még használható részt újrafeldolgozza.
A foltvarrás tanulása során kifejezetten ajánlatos is ilyen régi ruhadarabokkal kísérletezni. Ezeket kevésbé sajnáljuk, nem történik nagy baj, ha valami éppen nem úgy sikerül, mint ahogy szeretnénk. A minőségi anyagok, nem éppen a legolcsóbb kategóriába tartoznak, így mindenkinek azt tudom tanácsolni, azokat már csak akkor használja, amikor biztos a tudásában!
Ha régi darabokat is használnunk, természetesen vizsgáljuk meg előtte az anyag minőségét! Ha már nagyon megkopott nem érdemes „elrontani” vele a munkát!
Gergő takarója
Az elmúlt években többször költöztünk. Ha jól számolom, három év alatt háromszor. Minden költözéskor elhatároztam, hogy „szemetet” nem viszünk magunkkal. Ez többnyire csak elhatározás maradt. 🙂 Egyik ilyen pakolgatás alkalmával, Laci azt mondta, hogy néhány régi ingétől szeretne megszabadulni. Nézegettem a kidobásra ítélt darabokat, és nem volt szívem megválni tőlük. Kérdően ránéztem: „És ha lesz egy fiunk is? Olyan jó lenne neki takarót készíteni belőle!”
Az ingek maradtak és a takaró terve is.
Tulajdonképpen hálás vagyok az RTL Klubnak a meghívásért. (Ez a takaró nem jött volna létre, ha nincs az RTL Klub! :)) Néhány nappal ezelőtt Fróna Ivett azért keresett meg, hogy vegyek részt a reggeli műsorukban és beszélgessünk egy kicsit a foltvarrásról. A beszélgetés célja az lenne, hogy adjak tanácsokat az anyukáknak abban, hogyan lehet, a már megunt, kinőtt, nem használt ruhadarabokból valami újat készíteni a patchwork technikával. Bevallottam neki, hogy én jellemzően új anyagokat használok, de való igaz, hogy valamikor a kezdetekben én is a háztartásban néztem körül, illetve turkálókban szereztem be egy-egy különlegesebb anyagot. Ekkor jutottak eszembe Laci ingei. Előkerestem őket és gyorsan kitaláltam, hogyan lesz belőle takaró Gergőnek.
A következőkben ezt szeretném bemutatni nektek néhány fénykép segítségével:
Laci inge még használat közben
A kiválasztott darabok
Összeszedtem néhány színben és mintában hozzáillő maradék anyagot is:
Az idő rövidsége miatt, egy nagyon egyszerű gyorsan elkészíthető mintát találtam ki. Egyszerű négyes blokk (négy db 14 cm-es négyzet összevarrva) csíkos és kockás anyagokból, mellette pedig egy-egy applikált minta. (26,5 cm-es négyzeteken.) A tervaz volt, hogy ez így összesen egy 50 x 75 cm széles középmintát ad ki, ami kapni fog még egy 10 cm-es keretet. A takaró végleges mérete 70 x 95 cm lett.
Daraboltam:
Elrendeztem:
A négyzeteket összevarrtam:
A kiválasztott mintát rajzoltam, és felvasaltam az anyagokra.
Majd kivágtam és újra vasaltam, csak most már az alapra. A kisvonat:
Repcsi is lett benne:
A traktor:
Elkezdtem az applikálást:
A szájat is….
A szemeket is….
És a felhőt is.
Nézzük csak! Így jó lesz?
Tűztem árokban vonal mentén…
…és minta mentén is.
Végül világoskék anyaggal kereteztem:
Kész! 🙂
Használat közben:
Máris elválaszthatatlanok! 🙂
A takaró központi szerepet kapott a reggeli műsorban! 🙂